Alkoholokról józanul

A napokban újabb mérgezés történt: valaki mérgező alkoholos italt lopott, melynek fogyasztásába később belehalt. Hogy ki hibázott, meddig tart a jogos önvédelem: ezt bízzuk a jogászokra. Mi inkább az eset kémiai hátterének nézzünk utána.


Először is: mit nevez alkoholnak egy vegyész? (Idézet a Wikipédiából)

Az alkoholok egy vagy több hidroxilcsoportot (-OH) tartalmazó szerves vegyületek. Az alkoholokban a hidroxilcsoport telített szénhidrogénhez kapcsolódik. Általános képletük: R-OH. Szabályos nevüket a megfelelő szénhidrogénlánc nevének végéhez illesztett -ol végződéssel képezzük. Három-, vagy több szénatomos alkoholoknál az -ol végződés előtt fel kell tüntetni annak a szénatomnak a számát, melyhez a hidroxilcsoport kapcsolódik. Így a CH3-CH(OH)-CH2-CH3 vegyület szabályos neve bután-2-ol. Egyes alkoholoknak csoportfunkciós és triviális neve is használatos.

A legelterjedtebb "alkohol-féleségek" a következők:

1. ETANOL (etil-alkohol, borszesz): képlete CH3-CH2-OH, pálcikamodellje: (szénatom szürke, oxigénatom piros, hidrogénatom fehér színű)



A mindennapokban használt alkoholos italok (sörök, borok, pálinkák stb...) etanolt tartalmaznak különböző koncentrációjú vizes oldatok formájában. Az un. bioetanolt autók üzemanyagaként, a 70%-os oldatát pedig fertőtlenítésre használják.

2. METANOL (metil-alkohol, faszesz): képlete CH3-OH, pálcikamodellje:



Könnyen összetéveszthető az etanollal, de azzal ellentétben erősen mérgező. Májkárosító, idegméreg, vakságot okozhat. Az átlagos halálos dózis kb. 100 ml, de akár 30 ml tiszta metanol elfogyasztása is lehet halálos. Szintén használják üzemanyagként pl. biometanol néven. Mérgező hatása miatt korlátozottan alkalmazzák oldószerekben és fagyálló folyadékokban. Elsősorban vegyipari alapanyagként gyakori a felhasználása.

3.ETILÉN-GLIKOL (röviden glikol): képlete: OH-CH2-CH2-OH pálcikamodellje:



Röviden glikolnak nevezik. Sűrűn folyó, édes ízű, mérgező folyadék.

Leggyakrabban fagyálló folyadékként találkozhatunk vele.Ugyanis a vízmolekulákkal erős hidrogénkötést képez, ami megakadályozza a szabályos jégkristályok kialakulását. Ennek eredményeképpen nagyon alacsony az olvadáspontja. Például az 50%-os töménységű glikol oldat -36 °C-on fagy meg. Ezért használják az autókban, épületgépészeti csőrendszerekben, vagy repülőgépek felületén végbemenő jégképződés ellen. Ezen kívül felhasználják még poliészter gyártásánál is.

A fentebb említett mérgezés oka a borba kevert etilén-glikol volt.Felnőtteknél a potenciálisan halálos dózis 2 ml/testsúlykilogramm. A véletlen mérgezések elkerülése érdekében a fagyálló folyadékokat színezőanyaggal különböztetik meg az etil-alkoholtól.

Amennyiben biztosra vehető az etilén-glikol mérgezés, minél hamarabb tömény alkoholos italt kell itatni az érintettel! Ez azért szükséges, mert etil-alkohol jelenlétében a lebomlásukért felelős közös enzim az alkohol mellett kevesebb etilén-glikolt képes lebontani, így kevesebb mérgező közti termék keletkezik. Természetesen az alkohol is mérgező, de annak káros hatásai elmaradnak a fagyálló folyadék ártalmaitól.

Kutyák, esetleg macskák is ihatnak a nem megfelelően tárolt, édes ízű folyadékból, ami súlyos mérgezést okozhat.

Esővíz vs. csapvíz

Ebben a két palackban víz van. Az egyikben csapvíz, a másikban esővíz. Néhány szappanforgács segítségével eldönthetjük, melyik palackban melyik van.

A szappanforgácsokat alaposan összerázzuk a vízzel. Ekkor azt tapasztaljuk, hogy a bal oldali (sárga kupakos) palackban több hab képződött. A jobb oldali (fekete kupakos) palack vize zavarosabbá vált.
Tehát a sárga kupakos palackban van az esővíz!
Ugyanis az esővíz lágy víz, a csapvíz kemény víz: utóbbiban több oldott kalcium- és magnéziumsó van. A lágy vízben pedig jobban oldódik a szappan.
Ezzel az egyszerű "vizsgálattal" könnyen tesztelhetjük otthonunk csapvizét: ha nehezen habzik benne a szappan, kemény a vizünk.
A vízművek adatai szerint nálunk az összes keménység: 127 mg/l CaO, ami közepesen kemény vizet jelent.
A lágy víznek számos előnye van a keménnyel szemben:

• jobban lehet benne mosni, mosogatni (kevesebb mosószer is elég)
• hüvelyeseket könnyebb benne megfőzni
• sörfőzéshez alkalmasabb
• nem okoz vízkőképződést meleg vizű rendszerekben

Hátrányként legfeljebb azt említhetjük, hogy a túl alacsony sótartalmú vizek nem alkalmasak ivóvíznek.
Bálint Gazda tanácsai az esővíz gyűjtéséről, felhasználásáról:

Szilikon-dioxid?

2013.09.20-án történt a következő baleset: 
Az M43-as autópálya maroslelei csomópontja közelében ismeretlen, csúszós anyag folyt ki több kilométer hosszan. A Katasztrófavédelmi Mobil Labor szakemberei a helyszínen vett mintát beazonosították, és közölték, hogy "szilikon-dioxid nevű anyag " került az útra.
Közleményükből az is kiderül, hogy ez egy E551 jelölésű élelmiszer-ipari segédanyag.
De mi is az a szilikon-dioxid? Van ilyen egyáltalán?
Ha beírom a mindentudó keresőbe, nem sok használható információt ad ki. Elővettem hát a még inkább mindentudó jó öreg Römpp-öt. Ebből világossá vált számomra, hogy fordítási hiba történhetett: a szilícium-dioxid angol neve: silicon dioxide. (Az a néhány találat, amit a kereső kiadott, mind angolból fordított szöveg volt...)
És az a bizonyos E551 a szilícium-dioxid élelmiszer-ipari jelölésére szolgál. Ez az anyag pedig valóban igen nagy mennyiségű vizet képes megkötni (ezért is használják szárított élelmiszerekben). Vízzel tehát nem lehet lemosni az aszfaltról. A cikk szerint homokszórással próbálkoztak.
A SiO2 HF-dal és NaOH-dal képes reagálni a kémiakönyvek szerint. Nem tudom, jelen esetben ez kivitelezhető-e...
Mindenesetre nem ártana odafigyelni a pontos fordításra.

A kis meténg és a feledékenység

A kertünkben található egykori sziklakertben igen elszaporodott a kis meténg nevű növény. Mivel árnyéktűrő, viszonylag igénytelen: ideális talajtakaró olyan helyeken, ahol a fűnek esélye sincs. A szaporítása is pofonegyszerű, az indáit kell elültetni. Ezért átültettem egy részét.

Miközben ültetgettem a meténgeket a fenyőfánk alatti árnyékos részre, eszembe jutott, hogy a meténg gyógyszeripari alapanyag. Utána is néztem.

Latin neve: Vinca minor (Apocynaceae család) . Belőle nyerhető  ki a vinkamin nevű vegyület. (A Römpp vegyészeti lexikon szerint: C₂₁H₂₆N₂O₃ összegképletű, sárgás kristály). A vinkamint a gyógyszeripar öregkori agyi érelmeszesedés és magas vérnyomás elleni gyógyszerekhez használja.

Van egy híres magyar gyógyszer, amelynek a nevéből is sejthető, hogy kapcsolatban van a Vinca nemzetséggel: a Cavinton. Hatóanyaga, a vinpocetin a kis meténg alkaloidjának ma már szintetikus úton előállított származéka. Eredeti magyar készítmény, 1978 óta forgalmazzák töretlen sikerrel memóriazavarok kezelésére.

Szóval ez a Cavinton igazi eredete, az pedig csak vicc:

"-Miből készítik a Cavintont?

-Nefelejcsből! "

Amit ne felejtsetek el: nyitott szemmel járni és meglátni a természet körülöttünk lévő csodáit!

Kis meténg (Vinca minor)

Mi esik az égből?

Ma esős idő van, a kirándulók bánatára és a kertészek nagy örömére. Gyűlik az esővíz a hordókban, amiket az esőcsatornákhoz raktunk.

De vajon mi esik az égből?

Az eső a légkörből, pontosabban a felhőkből a földre jutó víz. A felhőkből akkor hullik csapadék, ha a parányi lebegő vízcseppek akkorára nőnek, hogy a súlyuk a levegő közegellenállását és az esetlegesen felszálló légáramlást le tudja győzni. Útjuk során további vízgőz kiválásokat vesznek magukra. A tapasztalat szerint az eső annál nagyobb cseppekben hullik, minél erősebb a felszálló légáramlás, minél nagyobb a lehűlés és minél hosszabb utat tesz meg a vízcsepp a felhőben.

Az esőcseppek alakját könnycsepp alakúnak, vagyis felfelé szűkülőnek gondoljuk. Ennek ellenére a valóságban csupán néhány forrás cseppje ilyen alakú, és azok is csak létrejöttük pillanata után. A kis esőcseppek ezzel szemben majdnem tökéletesen gömbölyűek, a nagyobbak pedig az aljukon lapítottak.

Az esővíz sem színtiszta H₂O, hiszen a víz kitűnő oldószer, sok mindent képes oldani a légkörben jelen levő anyagok közül:

• Gázokat: szén-dioxid, kén-dioxid, nitrogén oxidok(savas eső...)
• Szilárd részecskéket: por, pollenek, hamu

De a csapvíztől eltérően lágy víz: kevés vízben oldott kalcium- és magnézium-sót tartalmaz. Emiatt jól habzik benne a szappan, nem válik ki belőle vízkő forralás hatására.

Manapság reneszánszát éli az esővíz gyűjtése.A szűrt víz alkalmas WC-öblítésre, autómosásra, öntözésre (akár öntözőrendszerhez is), kerti tavak feltöltésére és egyéb munkákra a ház körül. Környezetbarát és takarékos módszer. Gyűjtsd Te is az esővizet!

Esővizes hordó

esőcsepp

Agatha Christie mérgező növényei 1.

A "krimiírás koronázatlan királynőjének" több regényében is olvashatunk olyan esetekről, hogy a gyilkos mérgező növény segítségével teszi el láb alól az áldozatát. Agatha Christie nem véletlenül emlegeti gyakran a mérgeket. Az első világháború alatt segédápolónőként, majd a  gyógyszertár laboratóriumában dolgozott.

1.Foltos bürök (Conium maculatum)

Az Öt kismalac című regényében az áldozatot koniinnal mérgezték meg, amelyet  bürökből állított elő az áldozat bátyja. Néhány részlet a regényből:

"A gyilkosságot megelőző napon egyik szomszédjuknál teáztak. Ez a szomszéd mellesleg gyógyfüvekkel meg házilag kotyvasztott orvosságokkal kontárkodott. Volt a kotyvalékai közt valami koniin-készítmény, vagyis foltos bürök. Még egy kis előadást is tartott róla, meg arról, hogy halálos is lehet a hatása. Ez a szomszéd másnap észrevette, hogy az üveg tartalmának a fele eltűnt. Be is gyulladt. Késobb aztán Mrs. Crale szobájában, az egyik fiók mélyére rejtve, találtak egy majdnem üres üveget, amelyben koniin volt."

"...megemlített bizonyos különleges gyógyszereket... többek közt a koniint, a foltos bürök „aktív elemét". Elmagyarázta tulajdonságait, elpanaszolta, hogy ma már nem szerepel a gyógyszerkönyvekben, és azzal büszkélkedett, hogy felfedezte: a koniin kis adagokban igen hatásos gyógyszere a szamárköhögésnek és az asztmának. Később megemlítette, hogy hatása halálos is lehet, s végül felolvasott vendégeinek egy bekezdést valamelyik görög auktorból, aki leírta a koniin hatását."

"Emlékszem, aznap valóságos értekezést tartottam vendégeimnek a foltos bürökről. Kétévenként virágzik. Olyankor kell leszedni a termését, amikor már kezd érni, de még nem sárgult meg egészen. A belőle kivont koniin ugyanis orvosság. Azt hiszem, a legújabb gyógyszerkönyvben sem szerepel semmiféle koniin-készítmény... pedig megbizonyosodtam róla, hogy gyógyítja a szamárköhögést... sőt még az asztmát is..."

Csigák a kertben

A kertben találkoztam ezzel a két csigával. Nyugodtan megfigyelhettem őket, ügyet sem vetettek rám. El voltak foglalva egymással...Felmerülhet bennünk a kérdés, vajon melyik a hím, és melyik a nőstény. Olyan egyformák. (Mint két éticsiga...)

Nos, a csigák szaporodása elég érdekes, hiszen hímnős állatok. Ez azt jelenti, hogy minden egyed rendelkezik mind a hím-, mind a női ivarszervvel, és mindkét ivarsejt előállítására is képes. Szaporodáskor a két egyed kölcsönösen megtermékenyíti egymást, majd mindketten lerakják a petéiket.

Ez, a csigák igen lassú életmódját tekintve, rendkívül praktikus. Ha két éticsiga végre találkozik a szaporodási időszakban, bátran szaporodhatnak.Petéiket kicsi lyukakba helyezik a talajba, amelyeket azonnal betemetnek és elegyengetnek, ezért a csigafészkek nehezen észrevehetőek.

Bár kerttulajdonosként nem igazán örülök a csigák jelenlétének, az éti csiga Magyarországon védett állat. Léteznek kíméletes csigariasztó módszerek is , amelyekkel csökkenthető a kertben okozott kár.

A csigák általam ismert legnagyobb rajongója Faragó apuka a Szeleburdi család című magyar filmből.(A film 3.-4. percében látható egy érdekes előadás a csigákról, érdemes megnézni! :)

Két éticsiga találkozása