2013-09-20

Agatha Christie mérgező növényei 1.

A "krimiírás koronázatlan királynőjének" több regényében is olvashatunk olyan esetekről, hogy a gyilkos mérgező növény segítségével teszi el láb alól az áldozatát. Agatha Christie nem véletlenül emlegeti gyakran a mérgeket. Az első világháború alatt segédápolónőként, majd a  gyógyszertár laboratóriumában dolgozott.
1.Foltos bürök (Conium maculatum)
Az Öt kismalac című regényében az áldozatot koniinnal mérgezték meg, amelyet  bürökből állított elő az áldozat bátyja. Néhány részlet a regényből:
"A gyilkosságot megelőző napon egyik szomszédjuknál teáztak. Ez a szomszéd mellesleg gyógyfüvekkel meg házilag kotyvasztott orvosságokkal kontárkodott. Volt a kotyvalékai közt valami koniin-készítmény, vagyis foltos bürök. Még egy kis előadást is tartott róla, meg arról, hogy halálos is lehet a hatása. Ez a szomszéd másnap észrevette, hogy az üveg tartalmának a fele eltűnt. Be is gyulladt. Késobb aztán Mrs. Crale szobájában, az egyik fiók mélyére rejtve, találtak egy majdnem üres üveget, amelyben koniin volt."
"...megemlített bizonyos különleges gyógyszereket... többek közt a koniint, a foltos bürök „aktív elemét". Elmagyarázta tulajdonságait, elpanaszolta, hogy ma már nem szerepel a gyógyszerkönyvekben, és azzal büszkélkedett, hogy felfedezte: a koniin kis adagokban igen hatásos gyógyszere a szamárköhögésnek és az asztmának. Később megemlítette, hogy hatása halálos is lehet, s végül felolvasott vendégeinek egy bekezdést valamelyik görög auktorból, aki leírta a koniin hatását."
"Emlékszem, aznap valóságos értekezést tartottam vendégeimnek a foltos bürökről. Kétévenként virágzik. Olyankor kell leszedni a termését, amikor már kezd érni, de még nem sárgult meg egészen. A belőle kivont koniin ugyanis orvosság. Azt hiszem, a legújabb gyógyszerkönyvben sem szerepel semmiféle koniin-készítmény... pedig megbizonyosodtam róla, hogy gyógyítja a szamárköhögést... sőt még az asztmát is..."
Na és mi az igazság a koniinről?
koniin színtelen, olajszerű, erősen mérgező, undorító szagú (egérhúgyszag) és maró csípős ízű folyadék (fp. 166,5°C). Vízben oldódik; az oldat felmelegítve megzavarosodik; éterrel, borszesszel és olajokkal elegyíthető. (A regényben sörrel keverte el a gyilkos, az áldozat panaszkodott, hogy rossz ízű.)
Hatására először az alsó végtagok bénulnak meg, majd ez felfelé halad, végül teljes öntudat mellett légzésbénulás miatt beáll a halál. A poszt-szinaptikus nikotinreceptorok gátlásával blokkolja az izmokat, beleértve a légzőizmokat is, ami végül fulladásos halálhoz vezet. A központi idegrendszerre nem hat, így a beteg végig tudatánál van. Terápia: mesterséges lélegeztetés, amíg a szer természetes úton kiürül. (Erre már nem volt lehetőség, túl későn találták meg az áldozatot)
A természetben is előfordul a foltos bürök(Conium maculatum) minden részében (friss termésben 2–3%, a mennyiség a száradás során csökken).
Az ókori görög törvénykönyvekben a bürökpohár a kiszabható halálbüntetés egyik neme volt; Szókratészt is így végezték ki. A tüneteket tanítványa, Platón írta le. (Ezt olvasta fel a természetbúvár szomszéd.)
foltos bürök: (Conium maculatum) a kaporhoz hasonló, de annál nagyobb, fehér virágú, a zellerfélék családjába tartozó, kétnyári növény. (Valóban kétévenként virágzik.)Soksugarú ernyője és sokszorosan szárnyalt levelei vannak.Magassága 100–120 cm vagy még magasabb. Karógyökerű növény, magjai barnák, szárának alsó része halvány vörösbarna foltos. A foltos bürök a mediterráneumból származik, de ma már a világon mindenütt előfordul mint mezei gyomnövény. Gyakori az emberi települések körül is, árkokban, nyirkos romok, sövények tövében.
Felhasználása: A foltos bürök nedvét az orvosi tisztesfű (Stachys officinalis) és az édeskömény (Foeniculum vulgare) magjaival keverték össze, s ezt alkalmazták például a sztrichnin és más mérgek ellenanyagaként. A XV-XVI. században a gyökereket köszvényes fájdalmak csillapítására használták, az 1760-as évektől rákos daganatok kezelését is végezték bürökkel. (A regényben a szamárköhögés és az asztma ellen tartják hatásosnak.)
Ezt a mérgező gyomnövényt napjainkban gyógyászati célra már nem alkalmazzák, mivel kicsi a hatásszélessége (a hatásos és a halálos dózisa nagyon közel van egymáshoz). (Tényleg nincs benne a gyógyszerkönyvben...)
Felhasznált irodalom:
Wikipédia: koniinfoltos bürök
D.Nagy-Csapody: Vadvirágok 2. (Búvár zsebkönyvek)
Agatha Christie: Öt kismalac
 
Foltos bürök


Foltos bürök

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése