Esővíz vs. csapvíz

Ebben a két palackban víz van. Az egyikben csapvíz, a másikban esővíz. Néhány szappanforgács segítségével eldönthetjük, melyik palackban melyik van.

A szappanforgácsokat alaposan összerázzuk a vízzel. Ekkor azt tapasztaljuk, hogy a bal oldali (sárga kupakos) palackban több hab képződött. A jobb oldali (fekete kupakos) palack vize zavarosabbá vált.
Tehát a sárga kupakos palackban van az esővíz!
Ugyanis az esővíz lágy víz, a csapvíz kemény víz: utóbbiban több oldott kalcium- és magnéziumsó van. A lágy vízben pedig jobban oldódik a szappan.
Ezzel az egyszerű "vizsgálattal" könnyen tesztelhetjük otthonunk csapvizét: ha nehezen habzik benne a szappan, kemény a vizünk.
A vízművek adatai szerint nálunk az összes keménység: 127 mg/l CaO, ami közepesen kemény vizet jelent.
A lágy víznek számos előnye van a keménnyel szemben:

• jobban lehet benne mosni, mosogatni (kevesebb mosószer is elég)
• hüvelyeseket könnyebb benne megfőzni
• sörfőzéshez alkalmasabb
• nem okoz vízkőképződést meleg vizű rendszerekben

Hátrányként legfeljebb azt említhetjük, hogy a túl alacsony sótartalmú vizek nem alkalmasak ivóvíznek.
Bálint Gazda tanácsai az esővíz gyűjtéséről, felhasználásáról:

Szilikon-dioxid?

2013.09.20-án történt a következő baleset: 
Az M43-as autópálya maroslelei csomópontja közelében ismeretlen, csúszós anyag folyt ki több kilométer hosszan. A Katasztrófavédelmi Mobil Labor szakemberei a helyszínen vett mintát beazonosították, és közölték, hogy "szilikon-dioxid nevű anyag " került az útra.
Közleményükből az is kiderül, hogy ez egy E551 jelölésű élelmiszer-ipari segédanyag.
De mi is az a szilikon-dioxid? Van ilyen egyáltalán?
Ha beírom a mindentudó keresőbe, nem sok használható információt ad ki. Elővettem hát a még inkább mindentudó jó öreg Römpp-öt. Ebből világossá vált számomra, hogy fordítási hiba történhetett: a szilícium-dioxid angol neve: silicon dioxide. (Az a néhány találat, amit a kereső kiadott, mind angolból fordított szöveg volt...)
És az a bizonyos E551 a szilícium-dioxid élelmiszer-ipari jelölésére szolgál. Ez az anyag pedig valóban igen nagy mennyiségű vizet képes megkötni (ezért is használják szárított élelmiszerekben). Vízzel tehát nem lehet lemosni az aszfaltról. A cikk szerint homokszórással próbálkoztak.
A SiO2 HF-dal és NaOH-dal képes reagálni a kémiakönyvek szerint. Nem tudom, jelen esetben ez kivitelezhető-e...
Mindenesetre nem ártana odafigyelni a pontos fordításra.

A kis meténg és a feledékenység

A kertünkben található egykori sziklakertben igen elszaporodott a kis meténg nevű növény. Mivel árnyéktűrő, viszonylag igénytelen: ideális talajtakaró olyan helyeken, ahol a fűnek esélye sincs. A szaporítása is pofonegyszerű, az indáit kell elültetni. Ezért átültettem egy részét.

Miközben ültetgettem a meténgeket a fenyőfánk alatti árnyékos részre, eszembe jutott, hogy a meténg gyógyszeripari alapanyag. Utána is néztem.

Latin neve: Vinca minor (Apocynaceae család) . Belőle nyerhető  ki a vinkamin nevű vegyület. (A Römpp vegyészeti lexikon szerint: C₂₁H₂₆N₂O₃ összegképletű, sárgás kristály). A vinkamint a gyógyszeripar öregkori agyi érelmeszesedés és magas vérnyomás elleni gyógyszerekhez használja.

Van egy híres magyar gyógyszer, amelynek a nevéből is sejthető, hogy kapcsolatban van a Vinca nemzetséggel: a Cavinton. Hatóanyaga, a vinpocetin a kis meténg alkaloidjának ma már szintetikus úton előállított származéka. Eredeti magyar készítmény, 1978 óta forgalmazzák töretlen sikerrel memóriazavarok kezelésére.

Szóval ez a Cavinton igazi eredete, az pedig csak vicc:

"-Miből készítik a Cavintont?

-Nefelejcsből! "

Amit ne felejtsetek el: nyitott szemmel járni és meglátni a természet körülöttünk lévő csodáit!

Kis meténg (Vinca minor)

Mi esik az égből?

Ma esős idő van, a kirándulók bánatára és a kertészek nagy örömére. Gyűlik az esővíz a hordókban, amiket az esőcsatornákhoz raktunk.

De vajon mi esik az égből?

Az eső a légkörből, pontosabban a felhőkből a földre jutó víz. A felhőkből akkor hullik csapadék, ha a parányi lebegő vízcseppek akkorára nőnek, hogy a súlyuk a levegő közegellenállását és az esetlegesen felszálló légáramlást le tudja győzni. Útjuk során további vízgőz kiválásokat vesznek magukra. A tapasztalat szerint az eső annál nagyobb cseppekben hullik, minél erősebb a felszálló légáramlás, minél nagyobb a lehűlés és minél hosszabb utat tesz meg a vízcsepp a felhőben.

Az esőcseppek alakját könnycsepp alakúnak, vagyis felfelé szűkülőnek gondoljuk. Ennek ellenére a valóságban csupán néhány forrás cseppje ilyen alakú, és azok is csak létrejöttük pillanata után. A kis esőcseppek ezzel szemben majdnem tökéletesen gömbölyűek, a nagyobbak pedig az aljukon lapítottak.

Az esővíz sem színtiszta H₂O, hiszen a víz kitűnő oldószer, sok mindent képes oldani a légkörben jelen levő anyagok közül:

• Gázokat: szén-dioxid, kén-dioxid, nitrogén oxidok(savas eső...)
• Szilárd részecskéket: por, pollenek, hamu

De a csapvíztől eltérően lágy víz: kevés vízben oldott kalcium- és magnézium-sót tartalmaz. Emiatt jól habzik benne a szappan, nem válik ki belőle vízkő forralás hatására.

Manapság reneszánszát éli az esővíz gyűjtése.A szűrt víz alkalmas WC-öblítésre, autómosásra, öntözésre (akár öntözőrendszerhez is), kerti tavak feltöltésére és egyéb munkákra a ház körül. Környezetbarát és takarékos módszer. Gyűjtsd Te is az esővizet!

Esővizes hordó

esőcsepp

Agatha Christie mérgező növényei 1.

A "krimiírás koronázatlan királynőjének" több regényében is olvashatunk olyan esetekről, hogy a gyilkos mérgező növény segítségével teszi el láb alól az áldozatát. Agatha Christie nem véletlenül emlegeti gyakran a mérgeket. Az első világháború alatt segédápolónőként, majd a  gyógyszertár laboratóriumában dolgozott.

1.Foltos bürök (Conium maculatum)

Az Öt kismalac című regényében az áldozatot koniinnal mérgezték meg, amelyet  bürökből állított elő az áldozat bátyja. Néhány részlet a regényből:

"A gyilkosságot megelőző napon egyik szomszédjuknál teáztak. Ez a szomszéd mellesleg gyógyfüvekkel meg házilag kotyvasztott orvosságokkal kontárkodott. Volt a kotyvalékai közt valami koniin-készítmény, vagyis foltos bürök. Még egy kis előadást is tartott róla, meg arról, hogy halálos is lehet a hatása. Ez a szomszéd másnap észrevette, hogy az üveg tartalmának a fele eltűnt. Be is gyulladt. Késobb aztán Mrs. Crale szobájában, az egyik fiók mélyére rejtve, találtak egy majdnem üres üveget, amelyben koniin volt."

"...megemlített bizonyos különleges gyógyszereket... többek közt a koniint, a foltos bürök „aktív elemét". Elmagyarázta tulajdonságait, elpanaszolta, hogy ma már nem szerepel a gyógyszerkönyvekben, és azzal büszkélkedett, hogy felfedezte: a koniin kis adagokban igen hatásos gyógyszere a szamárköhögésnek és az asztmának. Később megemlítette, hogy hatása halálos is lehet, s végül felolvasott vendégeinek egy bekezdést valamelyik görög auktorból, aki leírta a koniin hatását."

"Emlékszem, aznap valóságos értekezést tartottam vendégeimnek a foltos bürökről. Kétévenként virágzik. Olyankor kell leszedni a termését, amikor már kezd érni, de még nem sárgult meg egészen. A belőle kivont koniin ugyanis orvosság. Azt hiszem, a legújabb gyógyszerkönyvben sem szerepel semmiféle koniin-készítmény... pedig megbizonyosodtam róla, hogy gyógyítja a szamárköhögést... sőt még az asztmát is..."

Csigák a kertben

A kertben találkoztam ezzel a két csigával. Nyugodtan megfigyelhettem őket, ügyet sem vetettek rám. El voltak foglalva egymással...Felmerülhet bennünk a kérdés, vajon melyik a hím, és melyik a nőstény. Olyan egyformák. (Mint két éticsiga...)

Nos, a csigák szaporodása elég érdekes, hiszen hímnős állatok. Ez azt jelenti, hogy minden egyed rendelkezik mind a hím-, mind a női ivarszervvel, és mindkét ivarsejt előállítására is képes. Szaporodáskor a két egyed kölcsönösen megtermékenyíti egymást, majd mindketten lerakják a petéiket.

Ez, a csigák igen lassú életmódját tekintve, rendkívül praktikus. Ha két éticsiga végre találkozik a szaporodási időszakban, bátran szaporodhatnak.Petéiket kicsi lyukakba helyezik a talajba, amelyeket azonnal betemetnek és elegyengetnek, ezért a csigafészkek nehezen észrevehetőek.

Bár kerttulajdonosként nem igazán örülök a csigák jelenlétének, az éti csiga Magyarországon védett állat. Léteznek kíméletes csigariasztó módszerek is , amelyekkel csökkenthető a kertben okozott kár.

A csigák általam ismert legnagyobb rajongója Faragó apuka a Szeleburdi család című magyar filmből.(A film 3.-4. percében látható egy érdekes előadás a csigákról, érdemes megnézni! :)

Két éticsiga találkozása

Tintahal az erdőben

Nagyrákoson az erdőben találtam ezt a furcsa lényt. Tintahalra hasonlít, de valójában gomba.

Neve: tintahalgomba (Clathrus archeri). A szömörcsögfélék családjába tartozik.

Alakja nem "klasszikus" kalapos gomba. A termőtest fiatalon szürkés színű, pergamenszerű burokkal körülzárt „boszorkánytojás”. Kezdetben a föld alatt fejlődik, majd a növekedés során a tojás kissé kiemelkedik a talajból. Idővel a külső burok felreped és 4-8, a csúcsán összenőtt vöröses színű kar emelkedik fel a tojásból. Később a szivacsos szerkezetű, rugalmas karok elválnak egymástól és a föld felé hajlanak. A karok kárminvörös színű belső felszínét foltokban feketés-zöldes, nyálkás anyag borítja, ez tartalmazza a spórákat.

A gombák többségénél a spórák a szél útján terjednek, azonban a szömörcsögfélék, így a tintahalgomba is kivételt képez, ugyanis ezeknél a fajoknál a rovarok terjesztik ezeket a parányi szaporítóképleteket. Az undorító dögszagot árasztó anyag odacsalogatja a legyeket és egyéb rovarokat, amelyek a testükre tapadt nyálkával a spórákat is továbbviszik és így segítik a gomba terjedését.

A tintahalgomba Ausztráliából indult el világkörüli útjára, s napjainkra már a legtöbb kontinenst meghódította. Európába a múlt században, az Első Világháború éveiben érkezett meg. Először Franciaországban találták meg és fokozatosan terjedt nyugatról kelet felé. Magyarországon nagy feltűnést keltett a gombászok körében, amikor a hatvanas években az ország nyugati részén megtalálták ezt az új, különleges gombafajt.  Az elmúlt években már  hazánk északkeleti részéről is jelezték előfordulását.

A tintahalgomba a jó csapadékellátottságú, kötött talajú lomb- és fenyőerdőket kedveli. Megjelenési ideje június és október közé tehető, bár természetjárásaink során meglehetősen ritkán találkozhatunk vele. Én már többször is találtam az Őrségben.

(Felhasznált irodalom: mikoszfera.hu)

Tintahalgomba