Szilikon-dioxid?

2013.09.20-án történt a következő baleset: 
Az M43-as autópálya maroslelei csomópontja közelében ismeretlen, csúszós anyag folyt ki több kilométer hosszan. A Katasztrófavédelmi Mobil Labor szakemberei a helyszínen vett mintát beazonosították, és közölték, hogy "szilikon-dioxid nevű anyag " került az útra.
Közleményükből az is kiderül, hogy ez egy E551 jelölésű élelmiszer-ipari segédanyag.
De mi is az a szilikon-dioxid? Van ilyen egyáltalán?
Ha beírom a mindentudó keresőbe, nem sok használható információt ad ki. Elővettem hát a még inkább mindentudó jó öreg Römpp-öt. Ebből világossá vált számomra, hogy fordítási hiba történhetett: a szilícium-dioxid angol neve: silicon dioxide. (Az a néhány találat, amit a kereső kiadott, mind angolból fordított szöveg volt...)
És az a bizonyos E551 a szilícium-dioxid élelmiszer-ipari jelölésére szolgál. Ez az anyag pedig valóban igen nagy mennyiségű vizet képes megkötni (ezért is használják szárított élelmiszerekben). Vízzel tehát nem lehet lemosni az aszfaltról. A cikk szerint homokszórással próbálkoztak.
A SiO2 HF-dal és NaOH-dal képes reagálni a kémiakönyvek szerint. Nem tudom, jelen esetben ez kivitelezhető-e...
Mindenesetre nem ártana odafigyelni a pontos fordításra.

A kis meténg és a feledékenység

A kertünkben található egykori sziklakertben igen elszaporodott a kis meténg nevű növény. Mivel árnyéktűrő, viszonylag igénytelen: ideális talajtakaró olyan helyeken, ahol a fűnek esélye sincs. A szaporítása is pofonegyszerű, az indáit kell elültetni. Ezért átültettem egy részét.

Miközben ültetgettem a meténgeket a fenyőfánk alatti árnyékos részre, eszembe jutott, hogy a meténg gyógyszeripari alapanyag. Utána is néztem.

Latin neve: Vinca minor (Apocynaceae család) . Belőle nyerhető  ki a vinkamin nevű vegyület. (A Römpp vegyészeti lexikon szerint: C₂₁H₂₆N₂O₃ összegképletű, sárgás kristály). A vinkamint a gyógyszeripar öregkori agyi érelmeszesedés és magas vérnyomás elleni gyógyszerekhez használja.

Van egy híres magyar gyógyszer, amelynek a nevéből is sejthető, hogy kapcsolatban van a Vinca nemzetséggel: a Cavinton. Hatóanyaga, a vinpocetin a kis meténg alkaloidjának ma már szintetikus úton előállított származéka. Eredeti magyar készítmény, 1978 óta forgalmazzák töretlen sikerrel memóriazavarok kezelésére.

Szóval ez a Cavinton igazi eredete, az pedig csak vicc:

"-Miből készítik a Cavintont?

-Nefelejcsből! "

Amit ne felejtsetek el: nyitott szemmel járni és meglátni a természet körülöttünk lévő csodáit!

Kis meténg (Vinca minor)

Mi esik az égből?

Ma esős idő van, a kirándulók bánatára és a kertészek nagy örömére. Gyűlik az esővíz a hordókban, amiket az esőcsatornákhoz raktunk.

De vajon mi esik az égből?

Az eső a légkörből, pontosabban a felhőkből a földre jutó víz. A felhőkből akkor hullik csapadék, ha a parányi lebegő vízcseppek akkorára nőnek, hogy a súlyuk a levegő közegellenállását és az esetlegesen felszálló légáramlást le tudja győzni. Útjuk során további vízgőz kiválásokat vesznek magukra. A tapasztalat szerint az eső annál nagyobb cseppekben hullik, minél erősebb a felszálló légáramlás, minél nagyobb a lehűlés és minél hosszabb utat tesz meg a vízcsepp a felhőben.

Az esőcseppek alakját könnycsepp alakúnak, vagyis felfelé szűkülőnek gondoljuk. Ennek ellenére a valóságban csupán néhány forrás cseppje ilyen alakú, és azok is csak létrejöttük pillanata után. A kis esőcseppek ezzel szemben majdnem tökéletesen gömbölyűek, a nagyobbak pedig az aljukon lapítottak.

Az esővíz sem színtiszta H₂O, hiszen a víz kitűnő oldószer, sok mindent képes oldani a légkörben jelen levő anyagok közül:

• Gázokat: szén-dioxid, kén-dioxid, nitrogén oxidok(savas eső...)
• Szilárd részecskéket: por, pollenek, hamu

De a csapvíztől eltérően lágy víz: kevés vízben oldott kalcium- és magnézium-sót tartalmaz. Emiatt jól habzik benne a szappan, nem válik ki belőle vízkő forralás hatására.

Manapság reneszánszát éli az esővíz gyűjtése.A szűrt víz alkalmas WC-öblítésre, autómosásra, öntözésre (akár öntözőrendszerhez is), kerti tavak feltöltésére és egyéb munkákra a ház körül. Környezetbarát és takarékos módszer. Gyűjtsd Te is az esővizet!

Esővizes hordó

esőcsepp

Agatha Christie mérgező növényei 1.

A "krimiírás koronázatlan királynőjének" több regényében is olvashatunk olyan esetekről, hogy a gyilkos mérgező növény segítségével teszi el láb alól az áldozatát. Agatha Christie nem véletlenül emlegeti gyakran a mérgeket. Az első világháború alatt segédápolónőként, majd a  gyógyszertár laboratóriumában dolgozott.

1.Foltos bürök (Conium maculatum)

Az Öt kismalac című regényében az áldozatot koniinnal mérgezték meg, amelyet  bürökből állított elő az áldozat bátyja. Néhány részlet a regényből:

"A gyilkosságot megelőző napon egyik szomszédjuknál teáztak. Ez a szomszéd mellesleg gyógyfüvekkel meg házilag kotyvasztott orvosságokkal kontárkodott. Volt a kotyvalékai közt valami koniin-készítmény, vagyis foltos bürök. Még egy kis előadást is tartott róla, meg arról, hogy halálos is lehet a hatása. Ez a szomszéd másnap észrevette, hogy az üveg tartalmának a fele eltűnt. Be is gyulladt. Késobb aztán Mrs. Crale szobájában, az egyik fiók mélyére rejtve, találtak egy majdnem üres üveget, amelyben koniin volt."

"...megemlített bizonyos különleges gyógyszereket... többek közt a koniint, a foltos bürök „aktív elemét". Elmagyarázta tulajdonságait, elpanaszolta, hogy ma már nem szerepel a gyógyszerkönyvekben, és azzal büszkélkedett, hogy felfedezte: a koniin kis adagokban igen hatásos gyógyszere a szamárköhögésnek és az asztmának. Később megemlítette, hogy hatása halálos is lehet, s végül felolvasott vendégeinek egy bekezdést valamelyik görög auktorból, aki leírta a koniin hatását."

"Emlékszem, aznap valóságos értekezést tartottam vendégeimnek a foltos bürökről. Kétévenként virágzik. Olyankor kell leszedni a termését, amikor már kezd érni, de még nem sárgult meg egészen. A belőle kivont koniin ugyanis orvosság. Azt hiszem, a legújabb gyógyszerkönyvben sem szerepel semmiféle koniin-készítmény... pedig megbizonyosodtam róla, hogy gyógyítja a szamárköhögést... sőt még az asztmát is..."

Csigák a kertben

A kertben találkoztam ezzel a két csigával. Nyugodtan megfigyelhettem őket, ügyet sem vetettek rám. El voltak foglalva egymással...Felmerülhet bennünk a kérdés, vajon melyik a hím, és melyik a nőstény. Olyan egyformák. (Mint két éticsiga...)

Nos, a csigák szaporodása elég érdekes, hiszen hímnős állatok. Ez azt jelenti, hogy minden egyed rendelkezik mind a hím-, mind a női ivarszervvel, és mindkét ivarsejt előállítására is képes. Szaporodáskor a két egyed kölcsönösen megtermékenyíti egymást, majd mindketten lerakják a petéiket.

Ez, a csigák igen lassú életmódját tekintve, rendkívül praktikus. Ha két éticsiga végre találkozik a szaporodási időszakban, bátran szaporodhatnak.Petéiket kicsi lyukakba helyezik a talajba, amelyeket azonnal betemetnek és elegyengetnek, ezért a csigafészkek nehezen észrevehetőek.

Bár kerttulajdonosként nem igazán örülök a csigák jelenlétének, az éti csiga Magyarországon védett állat. Léteznek kíméletes csigariasztó módszerek is , amelyekkel csökkenthető a kertben okozott kár.

A csigák általam ismert legnagyobb rajongója Faragó apuka a Szeleburdi család című magyar filmből.(A film 3.-4. percében látható egy érdekes előadás a csigákról, érdemes megnézni! :)

Két éticsiga találkozása

Tintahal az erdőben

Nagyrákoson az erdőben találtam ezt a furcsa lényt. Tintahalra hasonlít, de valójában gomba.

Neve: tintahalgomba (Clathrus archeri). A szömörcsögfélék családjába tartozik.

Alakja nem "klasszikus" kalapos gomba. A termőtest fiatalon szürkés színű, pergamenszerű burokkal körülzárt „boszorkánytojás”. Kezdetben a föld alatt fejlődik, majd a növekedés során a tojás kissé kiemelkedik a talajból. Idővel a külső burok felreped és 4-8, a csúcsán összenőtt vöröses színű kar emelkedik fel a tojásból. Később a szivacsos szerkezetű, rugalmas karok elválnak egymástól és a föld felé hajlanak. A karok kárminvörös színű belső felszínét foltokban feketés-zöldes, nyálkás anyag borítja, ez tartalmazza a spórákat.

A gombák többségénél a spórák a szél útján terjednek, azonban a szömörcsögfélék, így a tintahalgomba is kivételt képez, ugyanis ezeknél a fajoknál a rovarok terjesztik ezeket a parányi szaporítóképleteket. Az undorító dögszagot árasztó anyag odacsalogatja a legyeket és egyéb rovarokat, amelyek a testükre tapadt nyálkával a spórákat is továbbviszik és így segítik a gomba terjedését.

A tintahalgomba Ausztráliából indult el világkörüli útjára, s napjainkra már a legtöbb kontinenst meghódította. Európába a múlt században, az Első Világháború éveiben érkezett meg. Először Franciaországban találták meg és fokozatosan terjedt nyugatról kelet felé. Magyarországon nagy feltűnést keltett a gombászok körében, amikor a hatvanas években az ország nyugati részén megtalálták ezt az új, különleges gombafajt.  Az elmúlt években már  hazánk északkeleti részéről is jelezték előfordulását.

A tintahalgomba a jó csapadékellátottságú, kötött talajú lomb- és fenyőerdőket kedveli. Megjelenési ideje június és október közé tehető, bár természetjárásaink során meglehetősen ritkán találkozhatunk vele. Én már többször is találtam az Őrségben.

(Felhasznált irodalom: mikoszfera.hu)

Tintahalgomba

A szamóca klónozása

A kertünkben ültetett szamócák szépen megerősödtek és indákat növesztettek. Nyár végén érdemes az indák végén nőtt kis növénykéket legyökereztetni, levágni. Én is ezt tettem. Ahol túl sűrűn nőttek, néhány növénykét arrébb ültettem. Sikerült szépen "feldúsítani" a szamócaültetvényünket!

Közben elgondolkodtam, hogy most valójában hány egyed is van itt? Mert a szó szoros értelmében szaporodás (azaz ivaros szaporodás) nem történt. Egyszerűen levágtam az adott szamóca egyed hajtásának egy részét. Ez olyan, mintha egy ember karját levágva új ember jöhetne létre. Persze ez nem lehetséges (kivéve az oldalborda történetet Ádámnál...)

De bizonyos növényeknél, és néhány alacsonyabbrendű állatnál megszokott dolog az ivartalan szaporodás: ilyenkor egy egyedből, annak vegetatív sejtjeiből, jönnek létre új egyedek. Értelemszerűen az utódok génállománya 100%-ig megegyezik az "anyanövényével". Mintha klónozták volna.